Fény színe és színvisszaadás

Milyen színhőmérsékletű fényforrást válasszak?

Minél magasabb a fény színhőmérséklete, annál "kékebb", és minél alacsonyabb a fény színhőmérséklete annál "vörösebb" lesz a színe.

A színhőmérséklet nagyban befolyásolja az ember hőérzetét és koncentrálóképességét. Általánosságban a meleg, vöröses szín hatására melegségérzetünk támad, hideg, kékes fény esetén hűvös. Ezért hideg helyiségekben javasolt alacsonyabb színhőmérsékletű, azaz meleg fényű fényforrásokat alkalmazni, ám arra is gondolni kell, hogy a meleg fénynek pihentető, nyugtató hatása van, mely a koncentrációra negatívan hathat. Ebből kifolyólag munkahelyekre érdemesebb hidegebb fényű, magasabb színhőmérsékletű fényforrásokat választani.

A színhőmérséklet mértékegysége a Kelvin. A mesterséges világításra használt fényforrások három nagyobb csoportra oszthatók színmegjelölésük alapján:

• Meleg fényű: 3300 K alatt
• Semleges fényű: 3300-5300 K
• Hideg fényű: 5300 K felett

Kifinomultabb megjelölésük:

• Gyertya: 1900 K
• Háztartási izzólámpa: 2800 K
• Stúdió világítás: 3200 K
• Reggeli, délutáni alacsony napállás: 4800 K
• Átlagos napfény, vaku: 5600 K
• Napos idő, árnyékban: 6000 K
• Nappal, kissé felhős égbolt: 8000 K
• Borult, ködös idő: 10 000 K

Izzólámpák esetén a színhőmérséklet egybeesik az izzószál hőmérsékletével (2800K= 2 526.85 °C). A nem hőmérsékleti sugárzók, mint pl. fénycsövek esetén a két érték nem egyezik, ezért ilyenkor korrelált színhőmérsékletről beszélünk. Jelölése CCT (Correlated Color Temperature).

Mikor fontos a színvisszaadás?

A természetes színek fényforrások általi torzulásának mértékét a színvisszaadási indexszel  (CRI= Color Rendering Index) jellemezzük. A skála 0-100-ig terjed, 100-as értékű a Nap és a hagyományos villanykörte színvisszaadási indexe. Jelölése Ra

Ha munkánk során fontos a színhelyesség (pl. nyomda, fotóműterem), mindenféleképpen ügyeljünk a választott fényforrás színvisszaadási indexére, hogy az 100-hoz közelítő érték legyen.